Tajtékos napok

Egy hidegfront vonul át az országban északon, mi itt csak a szelét érezzük, a forróság változatlan.

A sétányon a cigányzenekar ragtime-ot játszik, a Vitorlásban Cserháti Zsuzsa szól

, a színpadon Deep Purple, a Teraszból Gemini, de csak foszlányokban, mert meszze van, az Oscar-ból RMD, a "Coctail Bár" nevű koktélbárból pedig RiseFM. Mindehhez még egy kis break cincog a tér közepén breakelő srácok magnójából.

Közeledik augusztus 20-a, a nyár vége. Mindenkin érezhető egyfajta pánik, vagy mohóság. A parton dolgozó lányok a hűség újabb és újabb definícióit fogalmazzák.

Kis rajzolócsapatunk morális mélypontján Tibi és Majoros üvöltöznek egymással egyik reggel,

egy motorost ábrázoló rajz miatt.

Esténként teljesen szétesünk: én meg Imi a borhéten, lányokkal, Majoros és Marietta a székükben ülve. Tibi magába fordulva várja az éjfélt, hogy mehessen a gitárjához.

A kedvenc ingem végleg elveszett, de megkerült a fényvédőkrémem. A Chrysler jobb elsőjét széthasította Tihanyban az útpadka, viszont megúsztam az éjszakai medencepartit megfázás nélkül.

Napközben a fáradtságtól engem és Tibit is az ájulás kerülget, a fa tövében energia-ital-doboz-hegyek.

Szürreális pillanatok. A kisboltba megyek, de a hűtőpult, az energiaitalaimmal és a túrórudikkal együtt eltűnt, vagyis odébbtolták, helyén egy sötét folyósóra nyíló ajtó tátong. Segítségért kiáltanék, de az eladólányok nem figyelnek, nem jön ki hang a torkomon, azután Istvánt hallom: - Az igazság odaát van...

Már a nap is alacsonyabb pályán jár, a gesztenyfánk alatti hűs árnyékot kiszárítjta és átlyuggatja a forró szél. Jön Jóska bácsi, a 87-éves festő, a Példakép, látja, hogy roszabbul festünk mint ő. Mondjuk neki, hogy azért, mert nem alszunk eleget: insomnia, Jóska bácsi. Jóska bácsi a rozsnyói premontrei gimnáziumba járt, ezért egy kicsit többet tud latinul mint mi, és mosolyogva azt válaszolja: "Sex horas dormire sat est juvenique senique." (Hat óra alvás elég, fiatalnak-idősnek).

Az a baj, hogy amióta Füreden vagyok, nem alszom többet négy óránál. Viszont egy szál cigarettát sem szívtam, és az alkohol is mértékkel fogy és inkább csak a jó bor.

Közeleg az este. Várom Zsuzsit. Kitti pityereg, próbálom vígasztalni, de hamisan csengenek a szavaim, mert én éppen boldog vagyok.