2010. október 29., péntek

A Navigator fedelzeten


Dobogoko 2010, Oktober 20 korul



Ugy indultam otthonrol, hogy semmi kedvem nem volt hozza. Jo lett volna meg nehany nap Dobogokon, egy bogracsozas a szentendrei szigeten, egy grillezes a teraszon. Azt sem bantam, hogy a hajo idokozben Caprin jart, ahova pedig regota szeretnek eljutni. Huztam az indulast ameddig lehetett es vegul kapkodva indultam el. Romaban meg sem neztem, hogyan jutok el a szallodaba, a Termini elott taxiert sorban allva felvillant egy nomad palyaudvari ejszakazas eselye, de vegul tiz perccel ejfel elott beestem a zarni keszulo recepciora es megkaptam a szobamat.

A szalloda szuper volt, a Vatikan melleti Monte del Gallo domb csucsan, fel egykor lesetaltam a Szent Peter terre, hozzajutottam egy friss, ropogos panini-burgerhez, es azon elmelkedtem, hogy most majd megint milyen sokaig nem ejszakazhatok szarazfoldon.

Masnap reggeli utan lerangattam a borondoket a vasuti megalloba, ami szerencsere a domb aljaban volt, olyan kozel, hogy taxit sem kellett hivni.
Megvettem a jegyet Civitavecchiaba 4,30 euroert, szoval minket tenyleg atvertek juniusban, vagy nyaron dragabbak a jegyek?
A kikoto is nagyon kozel van a vasutallomashoz, ahogy huztam a borondoket, mindenhol amerikaba keszulo nyugdijasokat lattam, aztan keleteuropai es filippino legenyseget, es egy lanyt, aki ugy nezett ki, mint aki dolgozni megy a Navigatorra- o is a borondjeit huzta valamivel elorebb. Szoval ot kovettem, es tenyleg a Royal Caribbean megallojaban ertem utol. Kesobb a hajon kiderult, hogy o a tattoo girl.

Gyanitom, hogy ennek a cegnek van valami titkos belso minositorendszere, mert minden balsejtelmem teves volt, ugy kezelnek mint egy kincset, a hirem megelozott, vagy csak szerencsem van? Kaptam egy vendegszobat a nyolcadikon, olyat, amiert a vendegek egy csomo penzt fizetnek, nem tudom meddig lehetek benne, de nagyon elvezem. Persze, vegulis semmi bajom a normal legenysegi kabinnal, de azert igy nagyon kiraly.

Az egesz hajo atmoszferaja mas mint az Independencen, bar lehet, hogy en allok hozza mashogy. Ha valamit nem sikerul elintezni, most nem idegeskedek. Szinte minden ugyanott es ugyanugy van, ezert nem kell bolyonganom es lassan hozzaszokom, hogy a staffmessben (tisztek etterme) nem bukkanhat fel valami gyulolt arc. A staffmessbe egyebkent itt nem engedik a crew-t amivel abszolut egyetertek, annak ellenere, hogy szeretek a crewmessben enni. Az is jo, hogy a kapitany fiatalabb mint en, kimondottan szimpatikus az elozo ket ven ravasz rokahoz kepest. Ja es a fonokom a legjobb, csinos no, nalam harom evvel fiatalabb, es ugy tunik, ha ugy dontok, hogy itt maradok, egy rossz szava nem lesz hozzam.
Mert kozben varnak a Libertyre, elvileg ha akarnek, egy het mulva, ahogy aterunk Miamiba, atmehetnek a Libertyre, ami mindenkepp meggondolando, mert St. Martinra is jar, es az az a sziget ahol tenyleg nagyon ott akartam maradni.
Francia haditengereszet Toulonban

Tegnap ejszaka negy nap utan kiertunk az Atlanti oceanra, elotte megalltunk Toulonban, Barcelonaban, Cartagenaban es Malagan. Barcelonaban Gobl Lacival bevasaroltam, a Ramblan rajzol, jot beszelgettunk, erdekli Anglia ot is.
Holnap Teneriffe, azt hiszem vegre atvillamosozok La Lagunaba, meleg van es itt mar a tenger is meleg, uh. talan meg furdes is lesz. Konditerembe jarok, magyar lany vezeti, keveset eszem, csak a legjobb falatokat, van esely, hogy karacsonyra visszanyerem emberi formamat.