Egy kedves nyugdíjas bácsika jött a fagylaltpulthoz, és megkérdezte, mennyi egy gombóc fagyi, mert nem lát jól, nem tudja elolvasni.
- Száznegyven forint- mondta Kitti
- Akkor két gombócot kérek, egy csokit és egy málnát.
Kitti kimérte a bácsinak a fagylaltot és a pult tetejére, a tölcsértartóba helyezte.
-Mennyi lesz?
- Kettőszáznyolcvan forint.
A bácsi elővette a pénztárcáját és rövid kutakodás után bocsánatkérő arccal azt mondta:
-Sajnos csak negyvenöt forint van nálam....
Nem ismeritek Kittit, de gondolom anélkül is mindenki tudja, hogy a bácsi így is megkapta a fagyit, és Kitti nem fogadta el a negyvenöt forintot.
Az egyik hollywoodi kedvencem, James Caan jut eszembe erről a kis történetről illetve a Way of the Gun című film, amit egy elborult pillanatban "Hullahegyek, fenegyerek" címmel dobtak a magyar piacra. Szóval ez a film tele van aranyat érő szövegekkel, és ha nem fordítanák le a mozifilmek címét és nem szinkronizálnák a filmeket a kultúra ellen összeesküvő rejtélyes és alattomos figurák, talán értenénk is valamit a nagyvilágból.
Szóval íme két szövegrészlet, amennyire emlékszem, az egyik a bácsi és a fagylalt-sztrorihoz, a másik meg csak úgy. Mind a kettőt James Caan mondja:
"Ha látsz egy ilyen lepukkant öreg harcost, csak egy dologra gondolj: mekkora túlélő!"
"Tizenötmillió dollár, az nem pénz! A pénz az, amivel lemész a boltba vásárolni, vagy amit kiad neked az ATM. Tizenötmillió dollár: egy univerzális indíték!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése